A design thinking (magyarul tervezői gondolkodás) egy ma igen népszerű megközelítésmód, melyben egyszerre kapcsolódnak a fogyasztói igények, az üzleti célok, a technológiai újításokkal. A módszer a kreativitás lényegét használja fel, vagyis azt a képességünket, hogy egy absztrakt ötletet kézzelfogható valósággá tudunk változtatni. Mindezt úgy, hogy olyan közismert és egyszerű módszereket is alkalmaz, mint az interjúkészítés vagy a kísérletezés. A kreatív problémamegoldás egyik hatásos technikája.
Innováció nélkül még a legsikeresebb cégek felett is elszáll az idő
A legtöbb nagyvállalat nehezen reagál a “rohanó világunk” technológiai változásaira. Napról napra új üzleti modellek jönnek létre, évszázados szakmák szűnnek meg, hogy átadják a helyüket eddig sosem látott hivatásoknak. Az ötletek megjelenési ideje jóval gyorsabb, mint bármikor. Ezért azok a szervezetek, amelyek a saját bejáratott, komfortzónán belül eső folyamataikon nem tudnak vagy akarnak változtatni, hamar hátrányba kerülhetnek. Akár a frissen piacra lépő szereplőkkel szemben is. Vagyis csak akkor maradhatnak talpon, ha képesek megújulni, friss megoldásokat bevezetni a mindennapjaikba. A design thinking éppen abban kínál lehetőséget, hogy hasonló esélyek mellett vehessék fel a versenyt egymással sőt, önmagukkal is. A London School of Economics kutatása alapján minden, ezen a területen elköltött kiadási százalék 3-4% bevétel-emelkedést hozott.
A módszer egyik leghíresebb szószólója, a Szilícium-völgyi tanácsadócég, az IDEO vezetője, Tim Brown szerint:
„A design thinking az innováció olyan emberközpontú megközelítése, amely a designerek eszköztárából építkezik, és a felhasználók igényeinek, valamint az üzleti siker követelményeinek kielégítésére fókuszál a technológiai lehetőségek figyelembe vételével.”
Jelenleg ún. “Experience Economy”-t (élményalapú gazdaságot) élünk. Az emberközpontú megoldások részét kell, hogy képezzék egy modern szolgáltató stratégiai elképzeléseinek. Cél minden esetben a közös nyelv megteremtése. Középpontban az emberek és az élmény, amit számukra nyújtani tudunk.
A design thinking, mint módszer
Herbert A. Simontól, a XX. század egyik legnagyobb hatású társadalom-tudósától ered. Igaz, a kifejezést nem ő alkotta meg, hiszen már 1962-ben tartottak konferenciát Londonban híres designerek részvételével a design gondolkodás különböző ágazatokban betöltött szerepéről. Munkásságát Robert McKim vitte tovább, és az ő alkotásaikat felhasználva 1980-ban a Stanford egyetem munkatársa, Rolf Faste dolgozta ki a tervezői gondolkodás koncepcióját.
A módszert a Stanford Egyetem professzorai átültették a karrier- és élettervezés világába is. A kutatók vizsgálatainak középpontjában eleinte az a kérdés állt, hogy milyen mintázatok, szabályszerűségek fedezhetők fel a sikeres designerek kreatív munkafolyamataiban, és ezek hogyan hasznosíthatók az üzleti döntéshozatalban. Az így kialakított módszertant mára az üzleti élet legkülönfélébb területein alkalmazzák. Termék- és szervezetfejlesztési kérdésekben, valamint munkafolyamatok, szolgáltatások kialakítása során egyaránt.
Szolgáltatás tervezés
Egy-két éve jelent meg a kifejezés, és ma már egyre több helyen találkozhatunk a Service Design fogalmával. A terméktervezéssel szemben, ez főként olyan dolgokra irányul, amelyek nem megfoghatók, sokkal inkább tapasztalhatók: interakciók, élmények, érintkezési pontok. Például ha bemész egy bankba, ahol sorban állsz, beszélsz az ügyintézővel, akkor szolgáltatási élményben van részed. Ami akkor lesz jó, ha meg van tervezve. Ha ez elmarad, akkor a szolgáltatást igénybe vevő felhasználóban negatív érzelmek ébredhetnek a szolgáltatást kínáló márka iránt. A service design ilyen és ehhez hasonló kérdésekre keresi a választ, méghozzá úgy, hogy hatékony legyen, de pozitív élményt is okozzon.
Kapcsolódó fogalom a leginkább technológiai ágazatokban egyre ismertebb UX: user experience (felhasználói élmény). Ezt tovább gondolva, ha a munkavállalói életciklusra, mint szolgáltatásra, és a munkavállalókra a szervezeten belüli szolgáltatások felhasználójaként tekintünk: a munkavállalói élmény lesz a felhasználói élmény. Más néven ez az ún. employee experience (EX).
* Ha felkeltette érdeklődésed, hogy hogyan is néz ki mindez a gyakorlatban, gyere el Munkavállalói élmény szakértő képzésünkre, mely során többek között ezzel a témával is foglalkozunk!
A képzésről bővebben itt…
